A blende beállítása a fényképezés egyik legfontosabb technikai eleme, amely közvetlenül befolyásolja a kép megjelenését és minőségét. A blende vagy más néven rekesz az objektívben található lamellák rendszere, amely szabályozza a fény mennyiségét, ami az érzékelőre jut vagy régebben a filmre érkezett az objektíven keresztül. A helyes beállításának megértése elengedhetetlen a fotózás során.
A blende értékét f-számmal adjuk meg (például f/2.8, f/8, f/16), ami a fényképezőgép objektívjének maximális nyílását jelöli. Minél kisebb az f-szám, annál nagyobb a lamellák közötti nyílás, tehát annál több fény jut a szenzorra. Például az f/2.8 beállítás több fényt enged át, mint az f/16. Az f-szám növekedésével a rekesz szűkül, és kevesebb fény jut a szenzorra. Fontos megtanulnunk, hogy az értékek fordítottan arányosak egymáshoz. Amennyiben nagy az F mögötti szám, akkor kevés fényt ereszt át az objektív, viszont kisebb számok esetében több fényt fog átereszteni. Nagyobb f értéknél szűk blendének, kisebb f értéknél pedig nyitott vagy tág blendének nevezik szakzsargonnal egymás között a fotósok. Hasonlóan mint a zársebesség vagy ISO beállításhoz itt is egy előre meghatározott skálán tudunk beállításokat végezni, mint például f/1,4, f/2, f/2,8, f/4, f/5,6, f/8. Ez a számsor kettesével duplázódik, de itt jön egy csavar, hogy minden egyes blende szűkítő lépéssel az objektíven átfolyó fény mennyissége feleződik a másik irányba pedig duplázódik. Vegyünk egy példát, amennyiben a fényképezőgép blende beállítását f/8 értékről f/5,6 értékre állítod, akkor az objektíven átfolyó fény mennyiségét dupláztad, így több fény fog érkezni a szenzorra.
Összegezve a blende az objektíven keresztül a szenzorra érkező fény mennyiségét szabályozza. Amennyiben nagy a szám értéke, akkor kevés fény és szűk blende, de a magasabb szám esetén több fény és nyitott blende, ezért fordítottan arányosan kell gondolkozni. Ez elsőre ijesztő lehet, de pici gyakorlással nagyon jól megtanulható.
A rekesz egyik legfontosabb hatása a mélységélességre van. Ez az a terület, amely az élességben marad a fókuszpont előtt és mögött. Kisebb f-szám (nagyobb nyílás) esetén a mélységélesség sekélyebb, tehát elképzelhető, hogy csak a fókuszpont lesz éles, a háttér és az előtér pedig életlené vagyis elmosódottá válik. Ez portréfotózásnál különösen népszerű, mivel a háttér elmosódása kiemeli a témát. Nagyobb f-szám (kisebb nyílás) esetén a mélységélesség megnő, ami tájfotózásnál vagy csoportképeknél ideális, mivel több elem és nagyobb tartomány lesz éles a képen.
A megfelelő rekesz beállítása a fényviszonyokhoz igazítva szintén létfontosságú. Gyenge fényviszonyok között egy nagyobb nyílás (kisebb f érték) segít elegendő fényt beengedni, és így elkerülni a túl hosszú záridőt vagy a magas ISO értéket, ami növeli a zajt a képen. Erős napfényben viszont gyakran szükség van szűkebb és kisebb nyílásra (nagyobb f érték), hogy a kép ne legyen túlexponált.
A bokeh, azaz a háttér elmosódásának minősége, szintén a rekesz beállításának köszönhető. A nagyobb nyílás (kisebb f érték) nemcsak kisebb mélységélességet biztosít, hanem lágyabb háttérelmosódást eredményez, amit sok fotós keres, különösen portrék és makro fotózás során. A nagyobb fényerős f/1,8, f/1,4 vagy f/1,2 objektívekkel a háttérben lévő fényekből gyönyörű kerek bokeh-t tudunk létrehozni az elkészült képen. Általánosságban elmondhatjuk, hogy minél több lamella alkotja egy objektív felépítését, az általuk rajzolt bokeh annál kerekebb lesz.
A záridő és a blende beállítások szoros kapcsolatban állnak egymással. Egy nagyobb rekesznyílás (kisebb f érték) több fényt enged be, így rövidebb záridőt lehet alkalmazni, ami mozgó témáknál előnyös. Kisebb rekesznyílás (nagyobb f érték) esetén több időre van szükség a megfelelő expozícióhoz, így a záridő hosszabb lesz. Ezért a fotósnak gyakran kell egyensúlyoznia a záridő és a rekesz között, hogy megtalálja a kívánt hatást.
Ebbe a remek záridő és blende kapcsolatba, már csak az általunk elkészíteni kívánt képi hatás szólhat bele és itt fog becsatlakozni az ISO érték. Képzeljük el, hogy szeretnénk egy mozgó és nagyobb kiterjedésű tárgyról például egy autóról képet készíteni. Szeretnénk, hogy az autó nagyobbik része vagy felülete éles legyen. Ebben az esetben szűkebb rekeszt fogunk választani, viszont az így beérkező kevesebb fényhez várhatóan lassabb zársebességet fogunk rendelni, de így kockáztatjuk, hogy a mozgó autó bemozdulhat a végső képen és így életlen lesz a végeredmény. Ebben az esetben az ISO emelésével tudunk gyorsabb zársebességet alkalmazni és elkészíteni a fotót.
A rekesz beállítása alapvető szerepet játszik a fotózás minden területén, a portréktól a tájfotózásig. A megfelelő rekesz használatával a fotós kontrollálhatja a kép "fényességét", a mélységélességet és a háttérelmosódást, így tudatosan alakítva a vizuális történetmesélést. A rekesz, zársebesség és iso beállítások kapcsolatának megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy olyan fotókat készíthessünk bármilyen környezetben, melyeket elképzeltünk.
